8/15/2010

Uborkaszezon...


...locsi-pocsi, pihenés, semmittevés, láb, és karlógatás, stb.
Szóval, ilyenkor az ember híján van a friss "árunak". Akkor hát nézzünk valami tartósat!
Íme, még néhány rajz a Wessely Gábornak készült könyvillusztrációkból:

Wessely Gábor:
Kisbabából nagypapa

– Teste rest-e?
– Igen, este.
Nappal nem nagyon;
akkor mozgatom.
Jövök-megyek vele,
ételt töltök bele.
S azon agyalok,
hogy a falatok
mi módon formálták át,
papává a kisbabát…

Sárándi József:
Csúcsra hágás

Jártam én a csúcson,
jártál te a csúcson:
tetőfedő voltam,
s te voltál a kúpom.

Odaszögeztelek
tetőm tetejére,
és kéjes sikollyal
csusszantam a mélybe.

Már meg is halhatok,
csak ezt a harmatot
hadd adjam még neked,
amiért úgy eped
(a) lábad közt leledző
levedző szerkezet.


Töttős Gábor:
Az öreg in(n)a


Füllentős nőnek nincs kora.
S ha férje elég ostoba,
elhiszi: vele van a baj,
pedig nem. Megvénült a csaj.
Az ötvenes nő tudja ám,
hogy mi fán terem a banán!
Már itt hájas, ott meg aszott,
de kívánja még a zabot.
Férjének mondja: te zsivány,
pacizzunk már a parkettán!
S az bemutatja vitézségit,
mert hogyha nem, hát kibeszélik.
Másról álmodik réges-régen:
Sörözgetni egy kerthelységben!


Wessely Gábor:
50

Ötven év.
Már messzebb a kezdet,
mint a vég.

2 megjegyzés:

  1. Hajajj, itt az öregecskedő feleségekről is szó van, ha jól olvasom.
    Én a helyedben bezárnám a bótot. :)

    VálaszTörlés
  2. Én mosom kezeimet, de továbbíthatom az észrevételt a helytörténész, főiskolai docens, Alisca Borrend-krónikás úrnak, amennyiben Töttős Gábor írásáról beszélünk.

    VálaszTörlés