Uborkaszezon...

...locsi-pocsi, pihenés, semmittevés, láb, és karlógatás, stb.

Szóval, ilyenkor az ember híján van a friss "árunak". Akkor hát nézzünk valami tartósat!

Íme, még néhány rajz a Wessely Gábornak készült könyvillusztrációkból:

Wessely Gábor:

Kisbabából nagypapa

– Teste rest-e?

– Igen, este.

Nappal nem nagyon;

akkor mozgatom.

Jövök-megyek vele,

ételt töltök bele.

S azon agyalok,

hogy a falatok

mi módon formálták át,

papává a kisbabát…

Sárándi József:

Csúcsra hágás

Jártam én a csúcson,

jártál te a csúcson:

tetőfedő voltam,

s te voltál a kúpom.

Odaszögeztelek

tetőm tetejére,

és kéjes sikollyal

csusszantam a mélybe.

Már meg is halhatok,

csak ezt a harmatot

hadd adjam még neked,

amiért úgy eped

(a) lábad közt leledző

levedző szerkezet.

Töttős Gábor:
Az öreg in(n)a

Füllentős nőnek nincs kora.
S ha férje elég ostoba,
elhiszi: vele van a baj,
pedig nem. Megvénült a csaj.
Az ötvenes nő tudja ám,
hogy mi fán terem a banán!
Már itt hájas, ott meg aszott,
de kívánja még a zabot.
Férjének mondja: te zsivány,
pacizzunk már a parkettán!
S az bemutatja vitézségit,
mert hogyha nem, hát kibeszélik.
Másról álmodik réges-régen:
Sörözgetni egy kerthelységben!

Wessely Gábor:

50

Ötven év.

Már messzebb a kezdet,

mint a vég.