Rövid időre megszakítjuk adásunkat, hogy Bélabátyó (remélhetőleg elsőként) beszámolhasson a III Bajai Karikatúra Pályázat kiállításának a megnyitójáról.
Az eredeti elképzelés szerint 2 keréken szerettem volna letekerni az eseményre, mert Szekszárd és Baja között nincs nagy távolság, de sajnos a partneremnek közbejött valami, egyedül meg elég unalmas végigcsalinkázni a Duna-töltésen. (Az 56-os út - főleg így péntek délután - egy kicsit izgalmasabb lett volna, de na...)
Szóval maradt a négy kerék, két gyerek (vagy hogy is van ez?) meg az asszony.
Kicsit hamarabb értünk le, mint a kezdés, így átugrottunk a Petőfi-szigetre, ahol - mint az egész belvárosban - már minden a holnapi halfőző fesztiválról szól.
Na de a kiállításról: Most más helyen történt az installáció, mint az eddigi 2 alkalommal. A helység (Belvárosi bemutatóterem) talán kisebb, mint a Duna Hotel galériája, de mégis több kép fér el - elsősorban a vertikális lehetőségek miatt. Nem utolsó szempont, hogy a mostani helyszín, közvetlenül az utcára, a főtérre nyílik, így garantálható, hogy sok látogató fog – csak úgy – beugrani.
Az első impulzus a rendkívüli zsúfoltság és az ezzel járó hőség volt. A második; az ismerős arcok. Az anyag – szerintem – rendkívül erős volt. Mindenesetre a 2 évvel ezelőtti kezdetekhez képest - ahol még irkafüzetből kiollózott rajzokhoz hasonló karikatúrák is szerepeltek – most technikailag és tartalmilag is nagyon igényes kreatúrák lettek kiállítva.
Mellékelek egy fotót is.
A képen - irigykedő kollégák karéjában - büszkeségeink; a magyar díjazottak. Bal szélen az egyik különdíjas, Halter András, jobbról a harmadik pedig Boros Béla, aki a másik különdíjat kapta. Diós Magda és Dluhopolszky László ölelésében pedig akinek mindent köszönhetünk, a főszervező; Kelemen István. Gratula! Most már csak Csáth Attilát nem említettem, aki rendkívül szimpatikus módon nagyon messziről teleportálta :) magát a Sugovica-partra, az a sötét(pólós) alak a kép szélén pedig szóra sem érdemes…
A többi díjazottat most nem említeném, egyrészt hogy maradjon valami novum, amit Kelemen kolléga publikál elsőként, másrészt elfelejtettem a nevüket. A katalógust meg valahová elhordták a gyerekek. (Jaj, Istenem, remélem nem színezik épp…)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése