Drága bakter úr

A nyugdíjmegtakarítások után a vasút is megmentve.

Struccpolitikus

Húsvét hétfőre

szólj hozzá: Locsolkodás

Springtime

Most, hogy itt a tavasz, itt van újra, egyre többet járunk fel a tanyára.

Azon túl, hogy ott jó, szorgos hangyaként már most gondolnunk kell a hosszú, hideg télre. Szőlősorok, gyümölcsfák lemosva, borsó krumpli, répa, retek, mogyoró már a földben. A fák közül néhány már gyönyörűen bontogatja szirmait. A 3 éve telepített barackfák közül a korai Springtime most első alkalommal nyílik. Öt darab erőtől duzzadó bimbó bomlott ki a napokban. Ha szerencsénk van, idén már kóstolót is ad. Csodás lesz!

A sok enni-, és tennivaló mellett nem kis erénye a hobby-teleknek, hogy a gyerekek is remekül érzik magukat. A kockasorház börtöne után ilyenkor kinyílik előttük a tér. Keresztbe-kasul szelik a lugasokat, kergetőznek a fák között. Gödröznek, saraznak, bogarásznak, gyíkásznak. Olykor még méteres szárazföldi siklót is sikerül - na, nem fogniuk – csak látniuk. A még fel nem rotált részeken pedig mindig van valami vadvirág (kutyatej, macskamenta, stb.) ami ezidőtájt bontogatja szirmait és ellenállhatatlanul magához vonzza a kölyköket egy jó kis virágszedésre.

Tegnap délután is ez történt. Lilla Nóra – széplélektől áthatva – eltűnt a málnásban, majd kisvártatva, háta mögé rejtett kézzel megjelent újra.

-Anya, szedtem neked virágot! – csillogtatta meg a szemeit.

Lilla hatásvadász módon anya felé nyújtotta apró mancsát, de az összeszorított tenyérből hiányzott a szokásos virágcsokor.

Csak amikor kitárultak az apró ujjacskák láttuk, hogy szó sincs átverésről: Lilla kezében ott lapultak a Springtime-csemete első, káprázatos virágai.

Mind az öt…